2024. június 29., szombat
Így indult az Uber, a Spotify és még sokan mások: Fejlessz te is MVP-t!
Jól ismered az Amazont, az Airbnb-t, a Spotify-t, a Legot, a Minecraftot és az Ubert, a Facebookról nem is beszélve. Azt is tudtad, hogy ezek a cégek is „csak” a termékük/szolgáltatásuk MVP változatával jelentek meg a piacon?
Először nézzük meg, mit takar ez a fogalom: Az MVP, azaz a Minimum Viable Product egy olyan termék vagy szolgáltatás, amely még nincs teljesen kész, de alapvető funkciókkal már rendelkezik. Tehát a potenciális vásárlók már tudják használni, van értéke, de még nincs teljesen kidolgozva.
Felmerülhet benned két kérdés: Miért a startupok favoritja az MVP? Céged számára vajon hasznos megoldás lehet? A cikkből kiderül.
Milyen előnyöket rejt magában az MVP?
Nézzük meg egy példán keresztül:
XY startup kitalált egy új e-mail klienst, ezt szeretné minél hamarabb és minél költséghatékonyabban eljuttatni a célközönségéhez. Milyen funkciókat fog beletenni az MVP-be, az egyedi szoftverébe?
Mindenképp lefejlesztik a be- és kijelentkezést, az e-mailek írásának és olvasásának funkcióját és például a keresést – de még persze említhetnénk pár alapvető funkciót –, illetve nem szabad megfeledkezni a kliens azon tulajdonságáról, ami miatt kitűnik majd a többi közül (ez a unique selling point, az egyedi termékelőny).
Miután tesztelték a kliens működését és fogadtatását, valamint kijavították hibáit, folytatódhat a fejlesztés. A vállalat kiegészítheti a szoftvert spamszűrővel, időzített e-mailküldéssel vagy például naptár-integrációval – bármilyen igénnyel, ami a visszajelzésekben felmerült.
Azért szokás kimenni a piacra ezzel a kezdetleges termékkel, mert így a vállalat korán tesztelni tudja a funkciókat, méghozzá valós felhasználók segítségével. A visszajelzések alapján pedig nekikezdhet a termék vagy szolgáltatás feljavításának – ez a folyamat egyébként az agilis fejlesztés módszertanát tükrözi. Szintén kiváló módja ez annak, hogy még időben kiderítsd, valóban elég jó-e az ötleted. Nem utolsó sorban az MVP elkészítése kevesebb erőforrást igényel, mint a végleges verzió.
Hogy indultak el ezek a híres cégek egy MVP-vel?
Gondoltad volna, hogy a világ legnagyobb vállalatai közül több is egy sufniban, garázsban vagy akár egy kollégiumi szobában indult? És azt, hogy kezdeti termékeik vagy szolgáltatásaik messze nem voltak tökéletesek, mégis hatalmas sikerre vitték? Sokuk egy MVP-vel indította be a vállalkozásukat.
Jeff Bezos kezdetben otthonából, ő maga postázta a megrendelt könyveket – mert ugyebár akkor még csak a könyvekről szólt az Amazon. Az MVP elindításának köszönhetően Bezos fel tudta mérni, tényleg van-e igény egy ilyen típusú webshopra. Költséghatékony megoldás volt, hogy csak könyvek eladásával tesztelte a webshop ötletét, mert a könyvek könnyen beszerezhető termékek, alacsony áron postázhatóak, és már akkor is volt rájuk nemzetközi kereslet. A bevezetéssel párhuzamosan tudta felmérni, hogy még milyen más termékekre van igénye a vásárlóknak.
Ilyen mértékű rugalmasságot nyújt az, ha egy prototípussal lépsz piacra – de hasonlóan flexibilisnek kell lenned neked is. Ha úgy látod, nem jól szuperál az MVP-d, alakítanod kell rajta. És bizonyos tulajdonságokon az MVP bevezetése előtt is sokat kell dolgozni.
Daniel Ek, a Spotify svéd alapítója ezt mondta egyedi fejlesztésű termékük MVP-jéről:
„Elképesztő mennyiségű időt töltöttünk azzal, hogy minél gyorsabb legyen az alkalmazás, de ez igazából senkit nem érdekelt. A lényeg az volt, hogy úgy érezd, a világ összes zenéje rajta van a merevlemezeden. Rengeteget számít, hogy mennyit agyalsz az apró részleteken. Úgy gondolom, az MVP fogalmában leggyakrabban pont a V, mint viable [életképes] szót értik félre.”
A Spotify egyedi termékelőnye az volt, hogy a felhasználók letöltés nélkül hallgathattak temérdek mennyiségű zenét. Kár lett volna a tervezőasztalon hagyni azért, mert nem volt tökéletesre csiszolva az összes funkciója. Daniel Ek szerint azonban észben kell tartani azt is, hogy a felhasználói élmény egy MVP esetén sem lehet rossz, és bizonyos részleteken megéri sokat gürcölni.
Hogyan zajlik az MVP-fejlesztés?
Henrik Kniberg, a Spotify egykori fejlesztője az alábbi ábrával szemlélteti, hogyan kell elképzelni a termékfejlesztés folyamatát:
Gond akkor lehet, ha arra koncentrál a cég, hogy teljesen elkészítse az elképzelését, és csak a végső változatot mutatja be a piacon. Ilyen módon könnyen megeshet az, hogy az elkészült termékre vagy nincs is szükség, vagy komoly változtatásokat kell végrehajtani rajta. Csak nagyon ideális esetben lesz az ügyfél maradéktalanul elégedett az első megoldásoddal. Ez a veszélye, ha kihagyod az ügyfelet, a központi elemet az egyenletből.
Például ha az ügyfél A-ból B-be akar gyorsan eljutni, akkor egy autó megoldás lehet erre a problémájára. Mire viszont megtervezed és legyártod neki a kész autót, lehet, hogy megoldja máshogy ezt a gondot, talán épp egy másik cég termékével. Vagy épp kiderül, hogy egyáltalán nem akar autót vezetni.
Ezzel szemben ott van az a módszer, amikor egy prototípust készítünk első nekifutásra: ismered a piac szükségletét (el kell jutni A-ból B-be), van is egy elképzelésed a megoldásról, ezért gyorsan előállsz egy kezdetleges, de használható termékverzióval. Ez lehet egy gördeszka, esetleg roller, amivel már tud közlekedni az ügyfeled – még ha nem is túl kényelmesen. Erről kapsz is visszajelzést a felhasználódtól, és a roller után előállsz egy kerékpárral, amin már ülni is tud a vásárló.
Mi történt? Megint gyorsan kínáltál megoldást az ügyfelednek, de ő addig is tudta használni a korábbi termékedet, amíg céged az újabb verziót készítette. Cserébe te értékes visszajelzéssel gazdagodtál, amiből sokat tanultál. Idővel még több ügyféligény érkezik be, de céged dinamikusan tud válaszolni ezekre, mert már rendelkeztek egy kezdetleges, de kész szerkezettel.
Így képzeld el a fejlesztési folyamatot az MVP-től a kész változatig még akkor is, ha szoftverről van szó. Sőt, egy szoftver esetében még könnyebb is változtatni a termékeden, mert nem a nulláról kell elkezdeni az építkezést minden alkalommal.
Természetesen Kniberg példája nem tökéletes, de hatásosan szemlélteti az alapvető tudnivalókat az MVP-ről.
Kinek ajánljuk az MVP-fejlesztést?
Bárkinek, akinek van egy jó ötlete. Ez egy rugalmas, költséghatékony módszer, amellyel tesztelheted az ötleted, és sokat tanulhatsz a piacról, amelyet ki szeretnél szolgálni.
Startupok számára ezek az előnyök különösen kecsegtetőek, de nem kizárólag nekik ajánlott ilyen szoftveres prototípust fejleszteni.
Van már kész terméked, de változtatnál rajta, új funkciókat építenél bele? Akkor te is tesztelheted az ötleted egy MVP formájában. Nem startup vagy, de limitált erőforrásokkal rendelkezel? A vállalatod számára egy prototípus lefejlesztése a legkifizetődőbb megoldás.
Bármilyen üzleti környezetben, belső rendszer fejlesztésénél célszerű megoldás korán bevezetni a terméket. Nem is kell mindent tudnia az adott rendszernek ahhoz, hogy a felhasználók elkezdjék megismerni, és értékes visszajelzéseket adjanak a vezetőségnek és a fejlesztő cégnek.
Ahogy azt a korábbi példák is szemléltették: kezdetleges termék (szoftver) =/= rossz megoldás. Tömérdek pozitív hatása van annak, ha a felhasználók korán el tudják kezdeni a szoftvered használatát. Ne féljen a cég a bevezetéstől.
Összegzés
Mi szoftverfejlesztőkként dolgoztunk már különböző cégekkel MVP-fejlesztés kapcsán, és a tapasztalataink is azt mutatják, amit a bemutatott példák:
- ha MVP-vel indulsz, pénzt és időt takarítasz meg,
- hatékonyan tesztelheted ötleted,
- értékes visszajelzést kapsz a felhasználóktól, és
- gyors reakcióidőddel előnyt szerezhetsz a piacon
Maradtak benned kérdések az MVP-fejlesztés kapcsán? Vedd fel velünk a kapcsolatot, és segítünk!
Forrás:
