Blog

Nagyon kevés, ha nem nulla olyan vállalkozás van manapság, amely életben tud maradni anélkül, hogy ismerjen különböző digitális megoldásokat és szoftvertípusokat. Ha viszont fejlődni is szeretnél vállalkozásoddal, egyenesen kikerülhetetlen, hogy tisztában legyél bizonyos fogalmakkal és technológiákkal. Ebben a cikkben bemutatunk 3 megkerülhetetlen IT-s fogalmat, amelyeket okvetlenül ismerned kell, ha fejleszteni kívánod vállalkozásodat.

CRM: nem csak az értékesítők játékszere

Sokan azt hiszik, hogy csak a nagy cégek eszköze a CRM (Customer Relationship Management), amely az értékesítők számára lett kitalálva. A CRM azonban egy olyan szoftver, amely cégmérettől függetlenül segíti a vállalkozás működését – akár értékesítő használja, akár más.

Mi is az a CRM?

Az világos, hogy a CRM egy digitális vállalati eszköz, amely kézben tartja az ügyfelek adatait és a velük kapcsolatos információkat. Hogyan teszi ezt? Például központosított adatbázissal, részletes ügyfélprofilokkal, kapcsolattartási előzmények feldolgozásával, emlékeztetőkkel és elemzésekkel.

Egy egyedi CRM az alábbi területeken segít kitűnni a versenytársak közül:

• Személyre szabott ajánlatok elkészítése
• Átláthatóbb munkafolyamatok kialakítása
• Megalapozott döntéshozatal
• Értékesítés fellendítése
• Marketingkampányok indítása
• Új termékek és szolgáltatások fejlesztése

De tartsd szem előtt ezt is: Ne csak tárold az adatokat, elemezd és hasznosítsd ezeket!

Egy CRM képes riportokat, analitikákat készíteni cégednek, de a te feladatod, illetve munkavállalóid reszortja ezek megfelelő felhasználása.

API: a pincér a szoftverek világában?

API így, API úgy – hallhatod sokszor, ha fejlesztőkkel dolgozol együtt. De mi is ez pontosan? Nagyon röviden: az API egy kommunikációs felület a szoftverek között, itt megy végbe az adatcsere.

Nézzünk meg egy hasonlatot:

Gyakran hasonlítják az API-t egy étterem pincéréhez. Ebben az esetben az étterem vendége egy szoftver, aki leadja a rendelését (API call vagy API request). Ezt a rendelést a pincér (API) felveszi, és továbbítja a konyhának (egy másik szoftveralkalmazás). Az étel, amellyel visszatér a pincér a vendéghez, az a kért információ, amelyhez az említett szoftver szeretett volna hozzájutni.

Tehát az API-knak köszönhetően a különböző szoftverek képesek megosztani egymással információkat, adatokat és funkciókat.

Miért jó az API?

A fejlesztők számára nagyon hasznosak az API-k, mert ezeknek hála nem kell behatóan megismerniük minden más, külső szoftver működését.

Az API gondoskodik arról, hogy például a fejlesztőid által készített szoftver összeköttetésben legyen más hasznos, külső szoftverekkel, és ezek szolgáltatásait is igénybe tudd venni. Magyarul: Nem kell folyamatosan feltalálni a spanyolviaszt, mert tudod hasznosítani a mások által fejlesztett szoftvereket.

Nem utolsó sorban nagy fokú biztonságot is kínálnak az API-k, mert csupán közvetett hozzáférést nyújtanak az alkalmazások között. Az API határozza meg a két szoftver közötti kommunikációt, így közvetlenül nem férnek hozzá egymás szervereihez vagy adatbázisaihoz.

Mire használjuk az API-kat?

Tipikus példa az API-használatra az online fizetési szolgáltatások, például a Stripe vagy a PayPal integrációja. Ezek a szolgáltatók API által teszik lehetővé, hogy mondjuk webáruházadban online tudjanak fizetni a vevőid. Ugyanez igaz a szállítmányozó cégekre, amelyek API-n keresztül kínálnak csomagkövetési vagy címkenyomtatási lehetőségeket.

Néhány hétköznapi példa:

• Az utazási oldalak API-k segítségével képesek összeszedni neked számos repülőjáratot és szálláslehetőséget, melyek közül szabadon válogathatsz, és ugyanezen az oldalon le is foglalhatod egyben az ajánlatot.
• A mobilodon a Google keresőjében nézel utána az időjárás-előrejelzésnek? Az ilyenkor megjelenő, időjárást jelző kis doboz annak az eredménye, hogy a Google egy harmadik féltől API-val kéri le ezt az adatot.

API a vállalatfejlesztésben, vállalati szoftverekben

Az API-k lehetővé teszik céged számára más szoftverek integrációját és új funkciók bevezetését, amelyek mind hozzájárulhatnak a vállalat automatizálásához.

A fentebb említett példákon túl ugyanígy működik az is, ha szeretnéd összekapcsolni CRM-rendszereddel a Facebookot, hogy egy felületen tudd kezelni ügyfélkapcsolataid. Ugyanígy bővítheted meglévő vállalatirányítási rendszered, vagy éppen meglévő szoftvereidet is összekötheted egy új ERP-vel.

Összességében tehát az API-knak köszönhetően nem kell számtalan szoftvert fejlesztened, mert nagy valószínűséggel találsz már erre szolgáltatókat, akiknek a megoldásait beépítheted saját folyamataidba és rendszereidbe.

Agilis fejlesztés: a rugalmasság kulcsa

Mikor találkozhatsz ezzel a fogalommal? Maximum akkor, ha az általad választott fejlesztő csapat beszél a módszerükről. Az elnevezés maga egyébként is kevésbé lényeges, a mögötte álló modell viszont annál inkább. Még ha nem is nevezik nevén, a fejlesztők manapság gyakran az agilis módszertanra támaszkodnak, és ez kihatással van rád, a megrendelőre is.

Mi az agilis fejlesztés? Milyen hatással van rád, a megrendelőre?

Ez a fogalom egy olyan szoftverfejlesztői megközelítést takar, amely a hosszú, lineáris munkafolyamat helyett rövidebb ciklusokra osztja fel a munkát. Téged ez hogyan érint?

Minden rövidebb fejlesztői etap végén kézhez kapsz egy (működő) szoftvert, amelyet tesztelhetsz és véleményezhetsz.

Nyilvánvaló előnye ennek, hogy ügyfélként végigkíséred a termék megszületését, így biztos lehetsz abban, hogy a végső termék pontosan olyan, amilyet szeretnél.

Milyen projektekhez ajánlott?

Minden olyan munkához ajánljuk, ahol:

• Megrendelőként a követelményeid még nem teljesen kiforrottak – ez teljesen normális, nem kell mindent tudnod a fejlesztés megkezdésekor.
• Te/céged részese szeretne lenni a fejlesztési folyamatnak – egy egyedi szoftver fejlesztésénél ez egyébként is elengedhetetlen.
• Fontos a gyorsaság, például a szoftver tesztelése szempontjából – lsd. MVP-fejlesztés a startupoknál.

A mi csapatunk is az agilis módszert alkalmazza, mert a vállalati szoftvereknek rugalmasaknak kell lenniük ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a folyamatosan változó üzleti környezethez.

Különösen hasznos fejlesztői megközelítés ez céged számára, ha például fintech vagy e-kereskedelmi megoldásra van szükséged. Szoftvertípus esetében a mobil- és webes alkalmazásokat, a felhőalapú szolgáltatásokat és az imént említett egyedi vállalati megoldásokat hasznos az agilis módszerrel lefejleszteni.